Első küldetés

               (Ashkore szobája)

A fal repedezett volt, a padló koszos és matrac sem volt az ágyon.
-Asszem erről muszáj beszélnem Miikoval.-Mondtam mikor végre meg bírtam szólalni mert annyira ledöbbentem hogy szavam is elállt.
-Nem értem mi baj lenni a szobával.-Mondta Jamon.
-Koszos amit ha adtok seprűt és tisztító szert elintézek, de nincs 
matrac és szét vannak repedezve a falak. Ez nem elég probléma?
-Én szobám ilyen és semmi baj vele.   
Elrohantam Miikohoz. Éppen Leiftannal beszélt mikor odaértem a kristályterembe. 
-Mit akarsz?-Egyértelműen látszott hogy zavarom őket de ha már valamit akarok azt megszerzem. Tudom hogy utál mert látom rajta, de még is próbál normális lenni ami jól esik.
-Miiko. Nagyon rendes tőled hogy adtál egy szobát, de az a szoba rosszabb mint ha egy cellában kéne aludnom.
-Nem érdekel. Most pedig ne zavarj.-Ezzel ki is mentem. 
-Marhára elegem van Miikoból. Normálisan beszélek erre bunkózik.  Elegem van mindenből.-Dühöngtem a sokajtós teremben.
-Miből van eleged?-Hallottam meg Leiftan hangját a hátam mögött.Még mindig bennem volt az az elmélet hogy ő egy démon.  Valahogy attól még megnyugtató volt amikor ránéztem. 
-Miikoból mert fúj rám valamiért. Abból hogy semmit nem tudok pedig valószínűleg itt kell majd élnem veletek ezért jó lenne.
-Nyugi. Először is, én nem mennék Miikohoz egyedül ha ennyire utálna. -Tényleg?-Talán tud valami jó tanácsot adni. 

 -Igen. Kérj meg pár embert hogy segítsen neked. Szerintem valahogy még Ezarelt is rá tudod venni valahogy.-Mosolygott rám.-Szívesen segítenék de küldetésre kell mennem. Viszont, beszélni fogok Miikoval mikor visszajövök.-Összeborzolta a hajamat, és mosolyogva elment. Ez tökéletes ötlet.

Miiko
Utálom őt. Látom Leiftanon hogy szerelmes. Nem belém hanem belé.  És ez idegesít de kurvára. Jön és még szobát kér. Talán csak Leiftan miatt vagyok ilyen, mert ha a lány nem lett volna olyan bátor hogy idejön akkor meg azért akadok ki bár szerintem jó az a szoba. 
-Miiko igazán lehetnél kedvesebb is Shenonynnal.-Leiftan nem tűnt túl boldognak amiért kicsit goromba voltam vele. Szemébe néztem, és láttam amit tegnap óta látok,   hogy szerelmes. Szerelmes basszus, hogy lehet valaki szerelmes ilyen rövid idő alatt? Mi lesz? jövőhéten már járni fognak? Ha egyáltalán a lány viszonozza a szerelmét.  Fel nem tudom fogni miért van az hogy én küzdöttem Leiftanért és nem szeret engem, Shenonyn meg csak lógatja a picsáját. Semmit nem tett azért hogy beleessen.
-Jól van megpróbálom.-Adtam meg a választ. Annyira nem lehet rossz lány. A többiek kedvelik, akkor lehet csak velem van baj. 
Leif visszament a szobájába pihenni, én pedig a teremben maradtam.  Jamonnal beszélgettem  mikor Shenonyn, Yhkar, Kero, Nevrát, Valkyon,  Ezarelt és Aleja jött be. Elképedve néztem őket.

-Mit kerestek itt?-Kérdeztem de mielőtt válaszoltak volna, leesett. -Oh tudom már. A szobájáról van szó igaz?

-Miiko,  ezt így nem lehet. Tudod ezt te is.-Szólalt meg Kero. Lehunytam a szememet, türtőztetnem kellett magamat ahhoz hogy ne üvöltsek.

-Azt értem hogy ti-Néztem Alejaékra.-Miért vagytok itt. De hogy TI, nektek hogy jutott eszetekbe részt venni ebben az ostoba tervben, azt nem tudom. Átlátok ám rajtatok.

-Nekünk egy kipihent és egészséges lányra van szükségünk. Ha nem alszik jól és fájdalmai vannak vagy beteg, akkor nem tudja ellátni a feladatait.

-Nem akarom hogy mindig nekem panaszkodjon.

-El akarja lopni az ágyamat.-Nevra beszólás ára megfordgattam a szemem.

-Meg se hallottam Nevra.   Rendben legyen ahogy akarjátok DE, ti csináljátok a szobáját Shenonyn válassz a fiúk közül egyet aki megcsinálja.-Nevrát választotta. Remek a feladatom itt véget is ért. Ha Leiftan és a többiek az ő pártján állnak akkor ők is foglalkozzanak vele.

Leiftan
Miiko marha féltékeny volt, ha ölni tudna a szemével akkor Shenonyn rég halott lenne. De látom a kitsunén hogy még sem utálja annyira, akkor nem bízná meg azzal a küldetéssel hogy megkeresse a kappát majd ide is hozza, utána pedig lehet haza is viheti. Ez eléggé nagy dolog, Miiko ezt nem bízná rá akárkire mert nagyon fontos dolog, a pici kappákra nagyon kell vigyázni. 
-Leiftan, ez a lány őrült. Lelőtt volna simán,  olyan lassan kellett mozdulnom mintha egy familiárishoz akarnék közel menni anélkül hogy elfutna.-Mesélte Ash, én és Króm pedig szakadtunk a röhögéstől. -Ez nem vicces.  Gondolj bele,   ott a fegyver amivel démont öl, ha démont tud ölni vele akkor bármit.-Még mindig nevettünk ő meg idegesen nézett ránk. -Elmentek ti a fenébe. Egyébként. Leiftan, mikor mondod el a kislánynak hogy démon vagy?-Erre a kérdésre azonnal abbahagytam a nevetést.

-Már miért kéne elmondanom neki?-Néztem rá értetlenül. Megfogadta a szemét és egy "Istenem hogy lehet valaki  ilyen idióta." Sóhajtás után válaszolt. -Leiftan! Ha azt akarod hogy a barátnőd legyen akkor nem titkolhatod el. Vagy mit gondoltál? Örökké titkolni fogod?

-Nem! Egyszer elmondom neki. Ha biztosan az enyém lesz akkor elmondom neki

-Már nem azért. -Szólalt meg Chrome.-De azok alapján amit a lányról hallottam jobb lesz ha az elején elmondod vagy egyáltalán soha nem tudja meg.

-Jól van na, hagyjatok már.-Mondtam és elmentem. Marhára nem volt kedvem őket hallgatni. Igen tudom hogy ez is egy baromi nagy gond. De megoldom. Most először is a legnagyobb bajom Miikoval van, nagyon rossz szobát adott Senonynnak. Beszélnem kellene Miikoval mert  kezd egyre durvább lenni és még egy hét sem telt el az érkezése óta. Mivel küldetésre kell mennem így ezt a beszélgetést el kell halasztanom
Shenonyn

Miután elrendeztük a szobám ügyét, elküldtek  egy küldetésre. Egy kappát kell megtalálnunk. Igen, nem mehetek egyedül, Ezarel jön velem. Nem örült hogy neki kell jönnie de eljött. Az erdő felé sétáltunk és veszekedtünk, Eza elkezdett sértegetni, én vissza sértettem. 

-Na jó fejezzük ezt be es keressük meg azt a kappát.-zártam le a témát.Eza duzzogva jött utánam. Járkáltunk de nem találtuk meg a káplár.

-Nem hiszem el basszus. Órák óta keressük és semmi.- Dühös voltam amin Ezarel nagyon jól szórakozott. 

-Ideges vagy?-Kérdezte szórakozottan.

-Kurvára nem vicces. Elegem van. Elegem van belőled is! Folyton velem szórakozol és le se szarod hogy ez nekem hogy esik. Azt hiszed ismersz? Kurvára nem, így nem is szivatharsz kedvedre, sőt ha ismernél sem tehetnék meg.-Törtem ki.

-Tudod mit? Ha így hisztizel akkor én inkább elmegyek, oldd meg egyedül.-Hátat fordított én pedig rögtön megfordultam és berohantam az erdőbe. Szerintem arra számított hogy bocsánatot kérek, de én marhára nem vagyok ilyen. Ezt el lehet felejteni. 

 Egy sötétebb helyen megtaláltam a káplár, épp egy fekete kutya szerűség elől akart elmenekülni. Csak kés volt nálam.  Oda ugrottam és le akartam szúrni de rám ugrott. Beleharapott a karimnak, a kezemet és a hasamat a körmei hasították szét.  -Fuss.-Kiáltottam a Kappának a maradék életerőmmel. Már csukódott a szemem mikor megláttam a maszkos férfit, a kutyát lehajította rólam hogy ne téphessen tovább. Leszedte magáról a vörös kendős szalag féleségét és elkezdte elkötni a sebeimet. Közben beájultam így már nem éreztem semmit. Csak sötétséget láttam és azt hittem meghaltam.

Ashkore

Még jó hogy Leif megkért hogy figyeljek a lányra, szerencsétlent szét szabdalta a kutya, úgy láttam a szerveinek nincs baja de inkább azt akartam hogy biztos lehessek benne. Felkaptam a kappát majd a lányt is felkaptam. Elvittem arra a helyre ahol én lakom. A sárkányok földje. Bevittem a palotámba. Leraktam az ágyamra a lányt, a kappát pedig a kanapéra és megkértem hogy ne menjen sehova. Kerestem fertőtlenítőt, kötszert és gyógyító krémet. Lefertőtlenítettem a sebeit, kitisztítottam és bekötöztem. Ehhez le kellett vennem a ruháit mivel amúgy is  szét tépte az a dög. Persze megnéztem hogy doboge a szíve, nem egészségesen de dobogott. Arca falfehér volt, haja kócos és volt benne pár levél. Testén csak a bugyi maradt éppen, minden más total szét szakad a használhatatlanul és véresen hevert a földön. Miért hagyta ott Ezarel? Tudhatta volna hogy bármi megtámadhatja, nem pont egy fekete kutya mert azok nem itt élnek tehát ez nem tudom hogy került ide, de akkor sem szabadott volna egyedül hagyni. Nyakig betakartam. Nagyon jó, az első küldetése és rögtön azért kell aggódni hogy meghal. Küdtem egy levelet krómnak  hogy nálam van a lány és súlyosan megsérült. Leírtam mindent, hogy Ezarel magára hagyta, a fekete kutyát, és hogy későn értem oda mert másra figyeltem. Majd visszaviszem a szobályába ha kicsit jobban lesz, megkértem Krómot hogy mondja azt, a lány valószínűleg eltévedt. Egy óra eltelt mióta idehoztam és elláttam, az út két óra volt és kb ennyi idő volt az is hogy elájult. Tehát három órája alszik.

Adtam enni a kappának majd újra megnéztem a kislány sebeit. Örömmel láttam hogy nincs baj. Elmentem enni, levettem a maszkomat és neki is láttam az evésnekm, mivel  nagyon kell rá figyelnem így szerintem még csak nem is tudom meg rendesen, négy perc alatt végeztem és visszamentem

Hallottam hogy nyöszörögni kezd. 

-Ssh, nyugi, ne mozogj. -Kinyitotta a szemeit de még mindig erőtlennek tűnt.

-Hol vagyok?-Kérdezte erőtlen hangon.

-A sárkányok földjén. A fekete kutya nagy sérüléseket okozott, Ewelin nincs a HQban más még nem tudna ellátni téged. Ha egy kicsit jobban leszel akkor talán holnap haza viszlek, mondtam Krómnak hogy ha kérdezik akkor mondja azt hogy lehet eltűntél. 

-Hogy találhattál meg az előtt hogy az a kutya megölt volna?

-Ott voltam az erdőben. De most inkább pihenj. Addig készítek enni neked és a kappának. -Azzal felálltam és kimentem. Egy tányér levessel tértem vissza. A lány nem aludt, de lehunyt szemmel feküdt.-Hoztam enni Shenonyn.-Nehezen felült, mivel gyengének tűnt így inkább én etettem meg.  Miután megette, megköszönte és visszafeküdt. Még beszéltünk néhány mondatot. Közben eszembe jutott hogy nincs rajtam a maszkom.-Ugye senkinek nem mondod el hogy én mentettelek meg?

-Nem mondom el.  Nem rossz ilyen ruhában és maszkban lenni? Kényelmetlennek tűnik.-Nézett végig a ruházatomon.

-Már megszoktam. Az elején tényleg nem volt jó, nem nehéz de mivel kemény így  néha akadtak gondjaim. Annak örülök hogy nem hordok teljes páncélzatot mert akkor a kezem is abban a kemény cuccban lenne. És neked nem kényelmetlen az a fegyver tok amit a combodon hordasz meg hogy a csizmádba rakod a fegyvert?-Kérdeztem mikor eszembe jutott hogy ő pisztolyozik is.

-Az elején kényelmetlen volt a csizmás, de most már észre se veszem ha ott van.-  Ilyen és ehhez hasonló érdekes dolgokról beszéltünk. Elmondtam neki hogy én nekem van egy testvérem Valkyon de ő és a többiek úgy bántak velem hogy nem akartam maradni, így most azt hiszik meghaltam. Ő elmondta hogy a szüleivel nincs túl jó viszonyban a démonos dolog miatt de őt nem érdekli. Elmondta hogy olyan három éve volt hogy még örül is hogy nincs a saját világában. Azt hiszem elkezdtünk  közeledni egymáshoz, ami talán egy remek barátság kezdete is lehet.